Azt tudtuk, hogy a dobogó felsőbb fokainak a megszerzésére nincs esélyünk, mivel mind a Vedac, mind a DSC-SI nagyon erős csapatokat tudott összeállítani, a harmadik helyre azonban úgy gondoltuk, hogy legalább annyi esélyünk van, mint a többi csapatnak. Ideálisabb körülmények közt talán még több is, mostanában viszont rajtam kívül szinte senki sincs jó formában a csapattársaim közül, én pedig akárhogy is nézzük, nem vagyok 800-as. Továbbá amíg a többiek számára azzal teltek az utóbbi hetek, hogy összekapják magukat egy 800 méterre, addig én továbbra is folytattam a jövőheti MEFOB-ra való felkészülésemet, ahol akadályon fogok indulni. A váltó OB előtti hét volt az első az idei felkészülésemben, hogy gátakkkal végeztem az edzésmunkát, és ez bizony hagyott is bennem némi izomlázat a váltó OB-ra, ez azonban nem igazán zavart. Csapatban futni egyszerűen olyan élményt jelent, és olyan plusz energiákat ad, hogy az feledteti minden kételyemet, nem is emlékszem hirtelen olyan váltóversenyre, ahol igazán izgultam volna.
