Magyarok a nyári Universiadékon

A közelmúlt (2009-2013)
Az egyetemisták olimpiája, ahogy mondani szokás, hiszen maga az elnevezés is a latin universitas és a görög olimpiád szavak összevonása. Az Universiadét azonban aligha lehet az Olimpiához vagy egy világbajnoksághoz hasonlítani, és ezt - anélkül, hogy belebonyolódnánk a verseny sportértékének a megállapításába – megerősíti az a tény is, hogy az eredmények nincsenek valami precízen dokumentálva. A közelmúlt versenyeinek magyar eredményeit még csak-csak össze lehet szedegetni, a korábbi évekből azonban csak a pontszerző versenyzőket lehet megtalálni – még a FISU oldalán sincsenek fent a teljes eredménylisták. A korábbi összeállításokban mindig csak a közép-hosszútávfutókkal foglalkoztam (a többi versenyszám összeszedése nemcsak hogy jóval több keresést, munkát igényelne, hanem átláthatatlanná is tenné a táblázatokat), de tekintettel a kiutazó csapatlétszámok esetlegességére, ezúttal kivételt teszek, mivel a futókat pár sorban el is lehetne intézni. A Masz oldalán 2009-től lehet kikeresni az Universiadéra kiutazó csapatösszeállításokat, és azóta viszonylag jó eredmények születtek, főleg annak tükrében, hogy 2007-ben nem hogy érmes, de még pontszerző helyezést sem szereztek az magyarok. 2009-ben és 2013-ban viszont a többpróbázók remekeltek, először Szabó Attila, majd Zsivóczky-Farkas Györgyi szerzett bronzérmet. Györgyi 2011-ben is kiutazott, de végül betegség miatt nem versenyzett, akkor Orbán Éva és Deák Nagy Marcell “szállította” az érmeket, Éva egy ezüstöt kalapácsban, Marcell egy aranyat 400 méteren.


A közép-hosszútávfutók
Az első, és a mai napig legsikeresebb középtávfutó egyértelműen Szekeres Béla, aki két érmet és két pontszerző helyezést is szerzett 1959 és 1963 között 1500 és 5000 méteres távokon. Ugyancsak a 60-as években versenyzett Pintér János, aki 61-ben diadalmaskodott 5000 méteren. Utánuk azonban egészen 1989-ig kell menni, hogy aranyat érő eredményt találjunk, Baier Tibor universiade csúccsal nyert a férfiak maratoni távját (2:14:33). 1991-ben Berkovics Imre 5000 méteren ért be a 7. helyen. A következő pontszerző helyezést 1997-ben találjuk, Tölgyesi Balázs 800m-en volt ötödik (1:49.13), két évvel korábban pedig 1500 méteren 7. volt, míg Korányi Balázs elődöntős (illetve mindketten tagjai voltak a 4x400-as váltónak). 2001-ben Zatykó Miklós 10. lett félmaratonon (67:18), 2009-ben Kovács Tamás ugyancsak félmaratonon lett 9. (65:35), míg Végh Tibor 10 000 méteren 11. (29:47). A rövidebb távokon 2009-ben Takács Dávidnak sikerült az elődöntőbe jutnia 800m-en, Kállay Dániel viszont nem jutott tovább. Ugyancsak a magyar csapattal tartott volna Szemeti Peti 1500 méteren, de betegség miatt végül nem tudott kiutazni. 2011-ben Minczér Albi - sérülés miatt - egy 9 percen kívüli akadállyal búcsúzott az elődöntőben, ő 2007-ben is indult már, akkor egy sokkal jobb idővel (8:57) sem jutott döntőbe. 2007-ben egyébként nagyon népes csapat utazott ki, Albert mellett ott volt a két 800-as, Kazi Tamás és Takács Dávid, 5000 méteren pedig Bodor Olivér és Végh Tibor. 2013-ben viszont már csak egyedül - az önköltségen kiutazó - Gutema Emanuel képviselte a magyar futókat, 800 méteren, aki az elődöntőig jutott.


A hölgyeknél 1963-ban Kazi Olga nyert 800-on . Utána ugyanezen a távon Szenteleki Sára ötödik volt ’65-ben és hatodik ’70-ben. Lázár Magdolna 1975-ben két távon is indult, 800 méteren negyedik, 1500 méteren hatodik lett. Ágoston Zita ’87-ben indult először az Universiadén (nem számítva a '84-es mezei bajnokságot, ahol bronzérmet szerzett), akkor ötödik, ’91-ben pedig harmadik lett 3000 méteren. A kétezres évek futói közül Tóth Lívia 2003-ben hetedik lett 1500 méteren, két évvel később viszont megnyerte a nők akadályfutását. Ugyanebben az évben félmaratoni távon Teveli Petra 8., Molnár Barbara pedig 16. lett. Legutóbb Nagy Mónika állt rajthoz a magyar futónők közül, ő a 14. helyen jött be a félmaratoni távon (bár találtam forrásokat, ahol 11. helyet írnak).

A BEAC-osok
A "nagy táblázat" összeállítása közben tűnt fel, hogy azért nem kevés BEAC-os atléta szerepel rajta (ezeket feketével emeltem ki, a pirosak pedig a 2. táblázatban már összegyűjtött középtávfutók). Elsőként a 60-as évek legendás sprintere, Mihályfi László, aki ’61-ben 200 méteren, ’63-ban pedig a 100 méteres váltóval nyert Universiadét. 1961-ben 100 méteren lett második,, ’63-ban 200 méteren negyedik, majd ’65-ben ismét a váltóval második. Mindkét váltónak tagja volt Gyulai István is, aki ’63-ban egy ötödik helyet is szerzett 400 méteres síkfutásban. Ugyancsak a 60-as évek meghatározó atlétái közé tartozott Németh Angéla, aki ’65-ben gerelyhajításban még csak negyedik volt, de három évvel később Olimpiát nyert. A következő BEAC-os részvételig 1999-ig kellett várni, akkor Győrffy Dóra negyedik lett magasugrásban (191 cm). 2003-ben Szabó Zsuzsa, korábbi Európa-csúcstartó, VB 3. helyezett idő előtt kiesett a rúdugrás mezőnyéből, Vári Edit viszont a 4x100 méteres váltó tagjaként ötödik helyet ért el. 2009-ben ugyancsak a váltóval lett nyolcadik, 100 méteren pedig Rózsa Zsófiával együtt a középdöntőig menteltek.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése