Eötvös Öt Tavasz 2012

Tavaly tavasszal sérüléssel bajlódtam, ősszel pedig egy kéthetes pihenőből tértem haza, idén viszont semmi sem hátráltatott a tavaszi 5vös 5km-en való indulásban. A pálya vonalvezetése idén sem változott, csupán a rajt/cél került 300 méterrel előrébb. A versenyt nagy lendülettel kezdtem, egy 15 perces időt tartottam reálisnak, a kitűzött időeredmény azonban gyorsan szertefoszlott, amikor a felvezető biciklis rossz helyen kanyarodott el.  Az élbollyal együtt mégis követtük, hátha félre tájékoztattak. Meg is kérdeztem a bicajost, hogy biztos-e az útvonal helyességében, majd kb. 30 méternyi tétovázás után azt mondta, hogy nem. Visszafordultunk, ekkor már a versenyzők nagy része elfutott a helyes irányba (a másik biciklis rendesen ismerte az útvonalat), de a kis kerülővel vesztettünk kb. 40 másodpercet. A győzelmet illetően azért nem estem kétségbe, a jobb futók velem együtt futottak zsákutcába, a többieket pedig gyorsan be lehetett hozni, de a 14:40-es pályacsúcs közelébe már elég nehéz lett volna így futni. Boross Gábor edzőtársam célkitűzése viszont, -  aki a 3. helyen beérve futott 16:20-at - egy 16 perc alatti időeredmény elérése volt, mivel már két alkalommal is futott 16:02-t. Ha nincs ez kb. 200 méteres kitérő a közepén egy hajtű kanyarral, minden bizonnyal magasan túlszárnyalta volna korábbi önmagát. A figyelmetlen bicajostól sajnos később sem szabadultunk meg, előbb a tömeg közepén próbált előre haladni (sikeresen el is gázolta egy másik edzőtársamat), majd a Rákóczi hídnál ment volna rossz iránya, ha nem szólok neki időben. A versenyt végül 15:50 körüli idővel fejeztem be.

Az eredményhirdetés szokás szerint csúszott, de ezúttal azért gyorsabban összeszedték magukat, miután rájuk szóltam, hogy a legtöbben nem a cheerleaderek miatt álldogálnak még mindig ott, hanem az eredményhirdetésre várnak. Ha minden igaz, nyertem egy Nike futócipőt is, ami kellemes meglepetés, úgyhogy köszönöm a Nike-nak, remélem még sokszor fogják ily módon szponzorálni a versenyt!